2007. november 11., vasárnap

Astrid Lindgren: Britta kiönti szívét

Kedves Bogi!

Nem is tudod, mennyire örülök annak, hogy Te is akarsz velem levelezni. Afellöl érdeklödsz, hogyan lett Astridból világhírü írónö. Hát, éppúgy kezdte ö is, ahogy a legtöbb gyerekíró manapság.
Egyszer Astrid lánya, aki akkor 7 éves volt, tüdögyulladást kapott, és magas lázzal ágyban feküdt. ”Mesélj Harisnyás Pippiröl” – kérte a kislány anyukáját. Igy született a világ egyik legismertebb gyerekkönyvfigurája. ”Mivel ez egy különleges név volt, egy különleges lányról szólt a történet” – mondta Astrid Lindgren, amikor késöbb arról mesélt, hogyan született Pippi. Több éven keresztül mesélte aztán a különféle történeteket Pippiröl, s hogy le is jegyezte öket, az talán a véletlen müve.
1944 márciusában Astrid elcsúszott a járdán és kificamította a bokáját. Hogy az idö gyorsabban teljen, gyorsírással kezdte lejegyezni a Pippiröl szóló elbeszéléseket. Amikor Karin 10 éves lett, Astrid a legépelt kéziratot adta neki ajándékba. Akkor 1941-et írtak. Egy másolatot pedig elküldött a Bonniers Kiadónak. Ám Astrid nem igazán hitt benne, hogy a könyv megjelenhet, hiszen az nem hasonlitott egyetlen addigi gyerekkönyvre sem. A kiadó elutasította Pippi kiadását, s ez lett a Bonniers (ma Bonnier Carlssen) történetének legnagyobb tévedése.
Astrid kedvét azonban nem tudták elvenni az írástól. Amikor a viszonylag újonnan alapított Rabén & Sjögren Kiadó lányregény írására hirdetett pályázatot, a késöbb magyarul is megjelent Britta kiönti szívét címü munkával Astrid második díjat nyert, s így 38 éves korában vált írónövé.
Bogi, most elárulok neked valamit. Ez a könyv az egyik kedvencem, s így karácsony elött minden évben elolvasom. Mindjárt elmondom miért. Hiszed Te is, hogy egy könyv lehet meghatározó az ember életében? Mert én igen.
Úgy 10 éves lehettem, amikor a nagynéném Peperóniában így szólt hozzám: ”Olvastam egy nagyon jó könyvet. Megvan a könyvtárban, olvasd el te is.” A könyv levélformában íródott egy 15 éves lányról, Brittáról, aki egy szürke vidéki kisvárosban lakik, és egy stockholmi lánnyal levelezik. Britta leveleiböl kiderül, hogy éltek a svéd gimnazisták abban az idöben, és megismerkedhetünk a svéd karácsony elötti meg körüli szokásokkal. Többek között megtudjuk, hogy Britta szülei egy vonaton ismerkedtek meg Angliában, meg hogy az anyukája napközben könyveket fordít, s emiatt nincs ideje a házimunkával foglalkozni. Ezt most mind azért meséltem el, mert egyszer valaha réges rég én is a vonaton találkoztam egy szöke, kék szemü svéd fiatalemberrel, aki miatt aztán ideköltöztem a messze távolba. Meg újabban svéd gyerekkönyveket fordítok magyarra, s azóta nekem sincs idöm a takarításra, úgyhogy nálunk is elkelne egy házvezetönö. De hogy hogyan kezdtem el fordítani az egy másik történet, s majd késöbb mesélem el.
Szóval a Britta kiönti szívét 1944-ben jelent meg, de ma már senki sem olvassa, mert a svédek túl idejét múltnak tartják. Csak városunk fökönyvtárának a raktárában található. De azért én majd az idén is elolvasom, és megsütöm, ha nem is a borsos pogácsát (hát a fordítónak nem mindig könnyü a feladata!), hanem a svéd mézeskalácsot, amit itt méz helyett sziruppal készítenek, s ha jól tudom Pesten az IKEÁ-ban is árulják.
Szerencsére Pippinek sem kellett sokáig az íróasztalfiókban heverni, mert a Rabén & Sjögren Kiadó következö évi pályázatán elsö díjat nyert. Igaz, kissé átdolgozva. 1945 novemberében került a könyvesboltokba, és hatalmas siker lett. Két hét alatt húszezer példányban fogyott el.
Astrid utoljára 1946-ban vett részt pályázaton, amikor ugyanazon kiadó ifjúsági detektívregény írására ösztönözte az írókat. Astrid újra elsö díjat nyert Kalle Blomkvist, a mesterdetektív (magyarul nem ezen a címen jelent meg!) címü regényével. Ekkor kamatoztathatta azon tudását, amire akkor tett szert, amikor egy kriminológus professzor titkárnöje volt.
Bogi, most nagyon figyelj! Megjegyezted ezt a két nevet: Harisnyás Pippi és Kalle Blomkvist? Azt hiszem, jövöre még sokat fogod hallani. Majd egy késöbbi levélben megírom, miért. Annyit már most is elárulhatok, hogy az utóbbi évek egyik legnagyobb svéd bestsellérében elhangzik ez a két név. Egy detektívregény trilógíáról van szó, amit most fordítanak 18 nyelvre, többek között magyarra is.
Visszatérve Astridra, 1946-ban a Rabén & Sjögren Kiadó szerkesztöje lett. Ö felelt a kiadó egyre növekvö gyerekkönyvkiadásáért. S attól kezdve egymás után írta a jobbnál jobb könyveket. Hatalmas kultusza van Szendvicsországban. Egy csomó könyvét megfilmesítették, s a gyerekek generációról generációra a könyvein meg a filmjein nönek föl. Pippiröl több dalt is írtak, s mi ist ezt énekeltük az óvodában, amikor Mazsola kicsi volt.
De most már megint rengeteget írtam, jó szokás szerint, pedig itt vár a csomó házimunka. Brrr!

Szia-szia!

Melissa